cs
Az újító József nádor (A nádorválasztás drámai előzményei)
A nádorválasztás drámai előzményei. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. 1792-től a Habsburg-államokban József bátyja, Ferenc uralkodott, míg a magyar rendiség legmagasabb méltóságát öccse, Sándor Lipót töltötte be: ő volt az első főherceg nádor. A császár azt várta öccsétől, hogy biztosítsa Magyarország hűségét és erőforrásait a birodalom számára a kibontakozó francia háborúkban. Amikor azonban a titkosrendőrség egy szerény, főképp nemesi és értelmiségi körökben terjedő, a francia forradalom mérsékelt szakaszának szabadelvű eszméivel rokonszenvező szervezkedés nyomaira bukkant, Sándor Lipót megijedt, eltúlzott szeparatisztikus félelmeket vizionált és a legkeményebb megtorlást javasolta bátyjának. Így is történt, az ún. magyar jakobinus mozgalom vezetőit konstruált perben elítélték és a Vérmezőn kivégezték. Nem sokkal később, egy Laxenburgban rendezett tűzijáték vegyészeti előkészületei során robbanás történt, és a nádor halálos balesetet szenvedett, így Ferenc a még csak 19 éves Józsefet léptette bátyja helyébe. Kinevezte királyi helytartónak, és 1795-ben Budára küldte. A magyar rendek elfogadták a változást, és 1796-ban a fiatal Józsefet közfelkiáltással nádorrá választották, akinek azonban a kölcsönös bizalmatlanság mérgező légkörében kellett rátalálnia a kiegyenlítő politikai útra.
Více informacíO pořadu
A nádorválasztás drámai előzményei. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. 1792-től a Habsburg-államokban József bátyja, Ferenc uralkodott, míg a magyar rendiség legmagasabb méltóságát öccse, Sándor Lipót töltötte be: ő volt az első főherceg nádor. A császár azt várta öccsétől, hogy biztosítsa Magyarország hűségét és erőforrásait a birodalom számára a kibontakozó francia háborúkban. Amikor azonban a titkosrendőrség egy szerény, főképp nemesi és értelmiségi körökben terjedő, a francia forradalom mérsékelt szakaszának szabadelvű eszméivel rokonszenvező szervezkedés nyomaira bukkant, Sándor Lipót megijedt, eltúlzott szeparatisztikus félelmeket vizionált és a legkeményebb megtorlást javasolta bátyjának. Így is történt, az ún. magyar jakobinus mozgalom vezetőit konstruált perben elítélték és a Vérmezőn kivégezték. Nem sokkal később, egy Laxenburgban rendezett tűzijáték vegyészeti előkészületei során robbanás történt, és a nádor halálos balesetet szenvedett, így Ferenc a még csak 19 éves Józsefet léptette bátyja helyébe. Kinevezte királyi helytartónak, és 1795-ben Budára küldte. A magyar rendek elfogadták a változást, és 1796-ban a fiatal Józsefet közfelkiáltással nádorrá választották, akinek azonban a kölcsönös bizalmatlanság mérgező légkörében kellett rátalálnia a kiegyenlítő politikai útra.