Az újító József nádor (Firenze és a Habsburg-ház)

O programe

Firenze és a Habsburg-ház. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A birodalmi hűbérnek számító Toszkán Nagyhercegséget az 1738. évi bécsi szerződés (amely a lengyel örökösödési háborút zárta le) biztosította Ferenc lotaringiai herceg számára, aki miután elvette Mária Teréziát és német-római császár lett, Firenze központtal ún. szekundogenitúrát (önálló örökösödési vonallal rendelkező családi ágat) alapított. Ennek másodszülött fiúk, Lipót osztrák főherceg, mint toszkán nagyherceg lett első uralkodója. Lipót felvilágosult és a gazdasági gyarapodást szolgáló kormányzása („Habsburg-mintaállam”) dinasztikus szempontból roppant sikeres családi élettel párosult: Mária Ludovika spanyol infánsnővel kötött házasságából 16 gyermek született, közöttük kilencedikként (ötödik fiúként) József Antal főherceg, a majdani magyar nádor. A fiatalember firenzei ifjúsága, neveltetése megfelelt kora legjobb pedagógiai követelményeinek, így kibontakoztatta tehetségeit, miáltal szellemi és fizikai tekintetben egyaránt kellő mértékben fölkészítette a pályára, amelyet később befutott.