MR Szimfonikusok 2023 (Riccardo Frizza és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

O audycji

Riccardo Frizza és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Magyarország (2023). A koncert közönsége elnémul és megszületik a nesztelenség, mely helyet teremt a zenének. A felcsendülő hangok megrendítő elevenséggel ábrázolnak, a művészek nagy ívű élménybeszámolókkal kápráztatják el a hallgatóságot. Rahmanyinov két zongorasorozatának (Études-Tableaux Op. 33 és 39) publikálásakor még nem nevezte meg sajátos „képtanulmányainak” ihletforrását. Ám amikor a zseniális olasz hangszerelő, Respighi zenekari átiratot készített néhány tételből, fény derült pár műhelytitokra: a zene magával ragadó módon illusztrálja a tengert, a sirályokat, vagy épp Piroska és a farkas történetét. A Három Botticelli-kép komponistája viszont egyáltalán nem rejtette véka alá, hogy mely képek inspirálták zeneszerzői fantáziáját. Bár Botticelli festményei jellegükben jelentősen eltérnek egymástól, Respighit pont a kontrasztokban rejlő zenei hatás foglalkoztatta. Az első tételben a Tavasz című kép pasztorális környezetben táncoló nimfái kelnek életre, a második kép (A bölcsek imádása) az egyházi hangnemek hangulatával rajzolódik meg, Vénusz születését pedig habzenéből kiemelkedő érzéki dallam jelképezi.Az est kulminációs pontja Muszorgszkij Egy kiállítás képei c. alkotása. Az eredetileg zongorára írt gyöngyszem csak akkor vált széles körben ismertté, amikor Maurice Ravel 1922-ben elkészítette nagyzenekari változatát, mely köntösben Muszorgszkij „képei” meghódították a világot. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Riccardo Frizza vezényli. A felvétel a Zeneakadémia Nagytermében készült.