en
Isten kezében (Esterházy János vértanúsága)
Esterházy János vértanúsága. Magyarország (2024). Gróf Esterházy János személyében egyesíti a közép-európai népeket: lengyel édesanyától és magyar édesapától származott. Az 1930-as években a csehszlovák, majd a II. világháború éveiben a szlovák parlament képviselője volt. Politikusként, keresztény pártelnökként mindvégig következetesen kiállt az elnyomott kisebbségek, és nem csak a magyarok jogaiért: egyedül ő nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálásáról szóló törvényt, sőt, a házelnökkel közölte, hogy "istentelennek és embertelennek tartja" a javaslatot. Letartóztatták a nemzeti szocialisták, majd a háború után a hatalomra került nemzetközi szocialisták. A Szovjetunióba deportálták, távollétében Csehszlovákiában halálra ítélték. Amikor Szibériából hazatért, kegyelemből életfogytiglanit kapott. A legszigorúbb fegyintézetekben őrizték, kínozták 1957-ben bekövetkezett haláláig. Urnáját még mintegy tíz éven át elzárva tartották, s csak azután temették jelöletlen, közös sírba. 2006-ban megtörtént ennek beazonosítása. 2011-ben kezdeményezték szlovákiai rehabilitációját. 2017-ben hamvait hazahozták a Felvidékre, Alsóbodokra. 2019-ben a Krakkói Érsekség megindította a boldoggá avatási eljárást. Krisztushoz hű maradt, ezért kellett meghalnia.
More informationAbout show
Esterházy János vértanúsága. Magyarország (2024). Gróf Esterházy János személyében egyesíti a közép-európai népeket: lengyel édesanyától és magyar édesapától származott. Az 1930-as években a csehszlovák, majd a II. világháború éveiben a szlovák parlament képviselője volt. Politikusként, keresztény pártelnökként mindvégig következetesen kiállt az elnyomott kisebbségek, és nem csak a magyarok jogaiért: egyedül ő nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálásáról szóló törvényt, sőt, a házelnökkel közölte, hogy "istentelennek és embertelennek tartja" a javaslatot. Letartóztatták a nemzeti szocialisták, majd a háború után a hatalomra került nemzetközi szocialisták. A Szovjetunióba deportálták, távollétében Csehszlovákiában halálra ítélték. Amikor Szibériából hazatért, kegyelemből életfogytiglanit kapott. A legszigorúbb fegyintézetekben őrizték, kínozták 1957-ben bekövetkezett haláláig. Urnáját még mintegy tíz éven át elzárva tartották, s csak azután temették jelöletlen, közös sírba. 2006-ban megtörtént ennek beazonosítása. 2011-ben kezdeményezték szlovákiai rehabilitációját. 2017-ben hamvait hazahozták a Felvidékre, Alsóbodokra. 2019-ben a Krakkói Érsekség megindította a boldoggá avatási eljárást. Krisztushoz hű maradt, ezért kellett meghalnia.