sk
Az elveszett paradicsom - Dél-erdélyi barangolások Böjte Csabával
A dévai vár lábainál. Magyarország (2024). Az 1990-es évek elején, alapjaiban rendült meg minden. Egész tömegek zuhantak bele a kilátástalanságba, váltak munkanélkülivé, hontalanná, szenvedélybeteggé, földönfutóvá… És a legkiszolgáltatottabbak, a gyerekek pedig elhagyottakká, árvákká. A dévai vár tövénél álló ferences kolostor Nagyboldogasszony templomában a Szűzanya meghallotta az árvák kiáltását. Megnyitotta az éppen csak visszatért ferences szerzetes, Böjte Csaba szemét, hogy észrevegye, és szívét, hogy befogadja őket; s arra indította, hogy tárja ki előttük a kolostor kapuját. A századfordulón mintegy 2000 székely telepes költözött Bukovinából Dévára, majd Vajdahunyadra, Csernakeresztúrra és Sztrigyszentgyörgyre. Napjainkban őket nevezik dévai csángóknak. Az újonnan jöttek külön „csángótelepeket” alkottak, ahol megpróbálták újrateremteni eredeti faluközösségeiket. Többek szerint ha ők akkor nem települtek volna le itt, ma már nem beszélhetnénk Hunyad-megyei magyarságról. Népi kultúrájuk és nyelvjárásuk, korábbi hosszú ideig tartó nyelvi elszigeteltségük folytán, sok archaikus vonást őrzött meg.
Viac informáciíO programe
A dévai vár lábainál. Magyarország (2024). Az 1990-es évek elején, alapjaiban rendült meg minden. Egész tömegek zuhantak bele a kilátástalanságba, váltak munkanélkülivé, hontalanná, szenvedélybeteggé, földönfutóvá… És a legkiszolgáltatottabbak, a gyerekek pedig elhagyottakká, árvákká. A dévai vár tövénél álló ferences kolostor Nagyboldogasszony templomában a Szűzanya meghallotta az árvák kiáltását. Megnyitotta az éppen csak visszatért ferences szerzetes, Böjte Csaba szemét, hogy észrevegye, és szívét, hogy befogadja őket; s arra indította, hogy tárja ki előttük a kolostor kapuját. A századfordulón mintegy 2000 székely telepes költözött Bukovinából Dévára, majd Vajdahunyadra, Csernakeresztúrra és Sztrigyszentgyörgyre. Napjainkban őket nevezik dévai csángóknak. Az újonnan jöttek külön „csángótelepeket” alkottak, ahol megpróbálták újrateremteni eredeti faluközösségeiket. Többek szerint ha ők akkor nem települtek volna le itt, ma már nem beszélhetnénk Hunyad-megyei magyarságról. Népi kultúrájuk és nyelvjárásuk, korábbi hosszú ideig tartó nyelvi elszigeteltségük folytán, sok archaikus vonást őrzött meg.