cs
Amilcare Ponchielli: Gioconda - Opera négy felvonásban, két részben
Magyarország (2019). Szövegíró: Arrigo Boito. Rendező: Almási-Tóth András Ponchielli leghíresebb operája a varázslatos, egyszersmind veszedelmes 17. századi Velencei Köztársaságba repíti a nézőt. Az 1876-ban bemutatott művet már 1883-ban játszotta a Nemzeti Színház, 1884-től pedig a frissen nyílt Operaház műsorára is kitűzték, az elmúlt húsz évben azonban kikerült a hazai figyelem középpontjából. A zeneszerző tíz operája közül kétségkívül ez a leghíresebb, jól időzítve, Verdi 16 éves alkotói szünetében született, és azonnal belopta magát a nemzetközi hallgatóság szívébe. A Victor Hugo drámája nyomán született librettót az álnéven dolgozó Arrigo Boito írta. A komponista a számára elsőre kuszának tűnő szövegkönyvhöz végül megtalálta a megfelelő zenei nyelvezetet, így született meg a grand opéra jegyeit magán viselő, bonyolult, összetett cselekményű és zenéjű Gioconda. A darab főhőse egy utcai énekesnő, Gioconda, azaz a „Vidám”, akinek élete azonban tragikus fordulatot vesz egy érte reménytelenül szerelmes, sátánian gonosz alak intrikái miatt. Nyomon követhetjük, milyen nehezen tudnak egymásra találni az álom és valóság határán mozgó, egytől egyig sérült romantikus karakterek, és hogy milyen áldozatok és szenvedések árán képes csak megszületni a történet egyetlen kapcsolata, amely azonban rögtön ki is szorul az opera szereplőinek világából. A kortalan Velence látképe, a város karneváljai mögött húzódó sötét világa, a szűk sikátorok, a város barátságtalan csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében. Gioconda - Sümegi Eszter, A vak asszony, Gioconda anyja - Wiedemann Bernadett, Barnaba - Alexandru Agache, Enzo Grimaldo - Boncsér Gergely, Laura Adonro - Gál Erika, Alvise Badoero, az Állami Nyomozószék inkvizítora, Laura férje - Cser Krisztián. Karmester: Kesselyák Gergely.
Více informacíO pořadu
Magyarország (2019). Szövegíró: Arrigo Boito. Rendező: Almási-Tóth András Ponchielli leghíresebb operája a varázslatos, egyszersmind veszedelmes 17. századi Velencei Köztársaságba repíti a nézőt. Az 1876-ban bemutatott művet már 1883-ban játszotta a Nemzeti Színház, 1884-től pedig a frissen nyílt Operaház műsorára is kitűzték, az elmúlt húsz évben azonban kikerült a hazai figyelem középpontjából. A zeneszerző tíz operája közül kétségkívül ez a leghíresebb, jól időzítve, Verdi 16 éves alkotói szünetében született, és azonnal belopta magát a nemzetközi hallgatóság szívébe. A Victor Hugo drámája nyomán született librettót az álnéven dolgozó Arrigo Boito írta. A komponista a számára elsőre kuszának tűnő szövegkönyvhöz végül megtalálta a megfelelő zenei nyelvezetet, így született meg a grand opéra jegyeit magán viselő, bonyolult, összetett cselekményű és zenéjű Gioconda. A darab főhőse egy utcai énekesnő, Gioconda, azaz a „Vidám”, akinek élete azonban tragikus fordulatot vesz egy érte reménytelenül szerelmes, sátánian gonosz alak intrikái miatt. Nyomon követhetjük, milyen nehezen tudnak egymásra találni az álom és valóság határán mozgó, egytől egyig sérült romantikus karakterek, és hogy milyen áldozatok és szenvedések árán képes csak megszületni a történet egyetlen kapcsolata, amely azonban rögtön ki is szorul az opera szereplőinek világából. A kortalan Velence látképe, a város karneváljai mögött húzódó sötét világa, a szűk sikátorok, a város barátságtalan csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében. Gioconda - Sümegi Eszter, A vak asszony, Gioconda anyja - Wiedemann Bernadett, Barnaba - Alexandru Agache, Enzo Grimaldo - Boncsér Gergely, Laura Adonro - Gál Erika, Alvise Badoero, az Állami Nyomozószék inkvizítora, Laura férje - Cser Krisztián. Karmester: Kesselyák Gergely.